A nemzetnek meg kell emlékeznie történelme nagy napjairól -írta Gerendás Lajos. "A magyar nemzetnek ilyen jeles napja volt 1988. június 27-e, az Erdélyi Tüntetés a Hősök terén. A szerző a tüntetés szervezője volt, így a krónikás a szemtanú hitelességével próbálja meg az eseményeket felidézni." A tervezett falurombolás óriási felzúdulást váltott ki Magyarországon. A tüntetés gondolatát 1988. május 15-én Buda Géza vetette fel az MDF egyik ülésén. Máj. 23-án Dragon Pál szentendrei lakásán összejövetelt tartott az Erdélyt Védő Magyarországi Független Bizottság, ahol - Bereczky Vilmos javaslatára - megállapodtak abban, hogy a tüntetés Szent László napján, jún. 27-én legyen, a Hősök terén. A bizottság ezt felhívásában a máj. 27-i bős-nagymarosi vízierőmű elleni demonstráción jelentette be, közölve, hogy a tüntetés az elnyomott romániai kisebbségek és a lerombolásra ítélt magyar, sváb, ukrán, szerb és román falvak fennmaradása érdekében történik. A tüntetést jún. 6-án hivatalosan bejelentették, Csurka István elvállalta, hogy beszédet mond a tüntetésen.Elkészült a felhívás sokszorosítása, amely tartalmazta a felhívást aláíró szervezetek névsorát: Erdélyt Védő Magyarországi Független Bizottság, Magyar Demokrata Fórum /MDF/, Klubtanács, Szabad Kezdeményezések Hálózata, Széchenyi Casino Hagyományőrző- és Művelődési Társaskör, Szentendrei Petőfi Kulturális és Hagyományőrző Egyesület, Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság, Bibó István Szakkollégium, Veres Péter Társaság, Szabó Dezső Emléktársaság, Forrás Kör, Erdély Művészetéért Alapítvány. Jún. 13-án dr. Gehér József, dr. Zétényi Zsolt és dr. Nagy László megfogalmazták a román nagykövetségnek átadandó memorandumot.Egy hétre rá Csurka István, Bíró Zoltán másokkal együtt járt az MSZMP titkáránál, bejelenteni a tüntetést, kiderült, hogy a hatalom nem támogatja, de nem is tiltja a demonstrációt. A két fő szervező Dragon Pál és Szekeres László volt. Jún. 27-én Nagy László, Fónay Jenő és Töttösy Istvánné bevitték a nemzeti lobogót a Bazilikába, s meghajtották a Szent Jobb előtt, így tisztelegve Szent István király előtt. Négy órakor feltűzték a nemzeti zászlót a hangszórókkal felszerelt autóra, amely elindult a Hősök tere felé, útközben felcsendült a székely himnusz. Este hét órára a tömeg elborította a hatalmas teret, lehettek százötvenezernél is többen. A táblákon a pusztulásnak ítélt falvak nevei szerepeltek és ilyen feliratok: "Nem Erdélyt akarjuk vissza, hanem életet az erdélyi embereknek!" , "Nem Õk lépték át a határt, hanem a határ lépte át Õket!", "Éljen a román-magyar barátság!". A tömeg elénekelte a Himnuszt, majd Csurka István beszédét Bubik István színművész olvasta fel. Néhány gondolat a beszédből: "Évtizedek óta először történik meg, hogy magyar ügyért, önként és szabadon állunk ki..." "...ma este erre a térre figyel a fél világ. Itt most egy nemzet mutatja meg igazi arcát a népek családjának." "...fogadjuk meg, hogy nyugton addig nem maradunk, amíg minden magyar számára ki nem vívjuk a méltó emberi élet lehetőségét, fogadjuk meg, hogy az összes érvényben lévő nemzetközi szerződés és alapokmány tiszteletben tartása mellett minden lehetségest elkövetünk magyar testvéreink megmentése érdekében! Isten minket úgy segítsen!" A sokaság újra elénekelte a Himnuszt, majd fáklyákkal, gyertyákkal a kézben elindult a Thököly úti román nagykövetség felé. A memorandumot dr. Nagy László, dr. Zétényi Zsolt és Töttössy Istvánné dr. próbálták átadni, mindhiába. Az ajtó zárva maradt. Dr. Nagy László ismertette ezt a tényt a tömeggel, a válasz füttykoncert volt. Lassan oszlott el a tömeg. Este tízkor a Hősök terén felolvasták az amerikai magyarok, Lech Walesa és az ausztráliai magyar egyesületek táviratait. Fiatalok még sokáig a téren maradtak, népdalokat énekeltek, a tér tele volt letűzött égő gyertyákkal. /Gerendás Lajos: Az Erdélyi Tüntetés. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 6, 11, 18./
1997. december 27.
December 27-én elhunyt Szekeres László /1931-1997/ régész, a szabadkai Városi Múzeum munkatársa. Nagyban hozzájárult Vajdaság, azon belül Szabadka helytörténeti kutatásához. Sokoldalú kutató volt, igazi polihisztor, egy kicsit történész, egy kicsit nyelvész, egy kicsit földrajztudós, de mindenekelőtt régész. Szekeres László volt a VMDK egyik alapítója. /Magyar Szó (Újvidék), dec. 30./
2003. szeptember 23.
A határon túli magyarság gazdasági megerősödéséhez új támogatási formákat hirdet meg rövidesen az Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKK) - mondta a szervezet nyáron bejegyzett kuratóriumának új elnöke, Lábody László. A közalapítvány a többi között a befektetéseket, a vajdasági és kárpátaljai privatizáció keretében a tulajdonszerzést segíti , jelezte Lábody László. A kuratóriumi elnök, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) volt vezetője hozzátette: az alapítvány kölcsönöket is ad majd a kisvállalkozásoknak. A cél Magyarország és a környező országok magyarlakta területei közötti gazdasági kapcsolatok erősítése. A szervezet - várhatóan október közepétől - külön forrást nyújt majd az uniós pályázatok önrészéhez, de készen áll a projektek megírásához szükséges oktatásra, tanácsadásra is. Eddig közel 30 ezer munkahely létesítéséhez vagy megtartásához teremtett lehetőséget a határon túli magyaroknak az ÚKK. Az elmúlt négy évben közel kétezer pályázat érkezett a közalapítványhoz, ezek közel háromnegyedét támogatni tudták, összesen mintegy 2,3 milliárd forinttal. Az ÚKK idén 560 millió forintból gazdálkodhat. 1995-2003 között az ÚKK közel 3,4, míg az Illyés Közalapítvány 8,5 milliárd forint támogatást kapott a költségvetésből. A központi büdzsé 0,16 százaléka jut az idei évben a határon túliak támogatására. A határon túli magyarság támogatására a költségvetés 1999-ben 2,3, 2001-ben 5,6, míg 2003-ban 8,8 milliárd forintot fordított - ismertette Lábody László. Bálint-Pataki József HTMH-elnök tájékoztatása szerint az ÚKK a sok határon túli magyarságot támogató szervezet között az egyetlen, amely közvetlenül nyújt gazdasági segítséget a szomszédos országokban élő magyarok egzisztenciateremtéséhez, és így a szülőföldön maradásukhoz. /Új támogatás a határon túli magyaroknak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./Az Új Kézfogás Közalapítvány új elnöke Lábody László, a British American Tobacco Hungary vállalati kapcsolatok igazgatója, aki 1994-1996 között a HTMH elnöke volt. Titkár Both János, az iroda új igazgatója Németh Attila, a kuratórium tagjai pedig e területen évek óta tevékenykedő neves szakértők és elismert üzletemberek. A felügyelő bizottság elnöke Ádám Éva, a HTMH elnökhelyettese. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke kiemelte az új kuratórium által megfogalmazott működési alapelveket: "Egyrészt az átláthatóságra fognak törekedni, másrészt az egyszerűségre, s mindenképpen politikamentességre és semlegességre, egyszóval pártatlanságra." Lábody László elmondta: a kisvállalkozásokat támogató kölcsönök civil szervezetek általi szétosztása német mintára történik. Ilyen civil szervezet Erdélyben a Bethlen Alapítvány, Felvidéken a Kézfogás Társulás és megbeszélések folynak a vajdasági Szekeres László Alapítvánnyal a feladat elvállalására. A közalapítvány kezdettől fogva figyelemmel követte azt, hogy Németország milyen módon támogatja a határain kívül élő németeket, és adott esetben alkalmazták a módszereiket. /(Guther M. Ilona): Új kuratórium az Új Kézfogás Közalapítványnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./
2007. június 2.
Gyermeknapra időzítve, június 2-án megnyitották Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum néprajzi alapkiállításának első termét, mely a székelyföldi gyermek útját követi a fogantatástól a közösségbe való besorolásig, és természetesen gyerekjátékok tarkítják a tárlatot. A kiállítást, Szőcsné Gazda Enikő és Demeter Éva muzeológusok állították össze. /Szekeres László: Gyerekvilág Székelyföldön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 2./
